Erősítő

Erősítő:

Olyan berendezés, amely egy beérkező jelet képes nagyobb feszültségre vagy nagyobb áramerősségre erősíteni. A röviden csak erősítőnek nevezett berendezések legtöbbször integrált erősítők. Az elnevezés abból ered, hogy ezekben a készülékekben hangprocessort, előerősítőt, teljesítményerősítőt építenek össze egy készülékházba. <--!-->

A-osztályú erősítő:

Olyan erősítő, amelynek erősítést végző elemei folyamatosan nyitott állapotban vannak. Ez úgy érhető el, hogy nyugalmi állapotban is a leadott teljesítménnyel körülbelül megegyező vagy annál nagyobb áram folyik át rajtuk.
Az A-osztályú erősítőknek  nincs nullátmeneti torzításuk és kis hangerőn harmonikus torzítása is kisebb a B-osztályú modelleknél, mivel az erősítő elemek a magasabb nyugalmi áram miatt egyenletesebb működésre képesek. A nagy nyugalmi áramfelvétel miatt nem lép fel a tápegységből eredő jelfüggő torzítás. Az A-osztályú erősítők lényegesen kevesebb alkatrészt igényelnek, így egyszerűbb konstrukciók hozhatók létre. 

B-osztályú erősítő:

Olyan erősítő, amelyben nyugalmi helyzetben a leadott jel  erősségéhez mérten csak kis áram folyik, amelyet úgy érnek el, hogy a jel nullponthoz képest negatív, illetve pozitív félhullámát külön félvezetők dolgozzák fel. Az "osztályba" sorolás attól függ, az erősítőelemen folyik-e állandóan áram, vagy bizonyos esetekben lezár. B-osztályú erősítésnél két erősítőelemre van szükség, amelyek egymástól átveszik a vezérlést. A tisztán B- és tisztán A-osztályú beállítás között lehetséges többféle átmenet, ilyenkor van egy olyan állapot, amikor mindkét erősítőelem vezet és a vezérlés átvétele folyamatosan történik.Ezt nevezzük AB-osztályú beállításnak.

Digitális erősítő:

Olyan erősítő, amel a megfelelő teljesítményű kimenőjel előállításához digitális kapcsolástechnikát alkalmaz. A digitális erősítők közvetlenül fogadják és átalakítás nélkül dolgozzák fel a digitális műsorforrások jelét. Hatásfokuk 90% feletti, így nem igényelnek különösebb hűtést és anyagszükségletük is alacsony.